egészségügyi kiadás

Észrevétlenül vesz ki rengeteg pénzt a magyarok zsebéből a szén- és fatüzelés

Észrevétlenül vesz ki rengeteg pénzt a magyarok zsebéből a szén- és fatüzelés

A fosszilis tüzelőanyagokkal és fával történő fűtésből és főzésből származó kültéri légszennyezés évente több mint 27 milliárd euró egészségügyi költséget okoz az EU-ban és az Egyesült Királyságban - derül ki az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) legújabb tanulmányából. Az egészségügyi költségek háztartásokra lebontva átlagosan 130 euróba kerülnek évente Európában, de a magyar családoknak ennél jóval magasabb egészségügyi kiadást kell elszenvedniük: az európai átlag közel két és félszeresét.

Fizetős lesz a magyar egészségügy?

Fizetős lesz a magyar egészségügy?

Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?

Sok magyar fiatal már csak magánegészségügybe jár

Sok magyar fiatal már csak magánegészségügybe jár

A fogorvosi ellátásnál, szűrővizsgálatoknál és szakorvosi ellátásoknál veszik a legtöbben igénybe a magánegészségügyi rendszert. A 35 év alattiak jelentős része pedig csak a magánegészségügyben keresi a megoldást. A nem egészségpénztári tagok közül a legtöbben, úgy számolnak, hogy évi 20 ezer forint alatti vagy 20-50 ezer forintból megússzák az egészségügyi kiadásokat - derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak felméréséből. A költségeket azonban alábecsülik: a pénztár összeállításából kiderül, hogy a hivatalos adatok szerint Magyarországon egy háztartás átlagosan több mint 200 ezer forintot költött 2019-ben erre a célra.

Lesújtó állapotban a magyarok egészségi állapota – Komoly problémákat okoz a túlsúly

Lesújtó állapotban a magyarok egészségi állapota – Komoly problémákat okoz a túlsúly

Világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent az elhízás. Az Eurostat adataiból kiderül, 2019-ben az Európai Unió lakosságának fele küzdött túlsúllyal, Magyarországon pedig a helyzet ennél is rosszabb: a magyarok közel 60%-a számít elhízottnak a testtömeg-index alapján. A túlsúly komoly egészségügyi problémákat okoz, többszörösére emelheti a súlyos krónikus betegségek – például magas vérnyomás, cukorbetegség, különböző daganatos betegségek – kialakulásának kockázatát. Számtalan lehetőség áll azok előtt, akik fogyni szeretnének, ezek közül az egyik a gyomorballon terápia, amelyet Dr. Fuszek Péter, a Dr. Rose Magánkórház gasztroenterológusának elmondása szerint leginkább a 40 év körüliek vesznek igénybe.

A népbetegség, ami mindenkinek drága

A népbetegség, ami mindenkinek drága

A WHO adatai alapján az Európai Unióban évente 70 milliárd eurós veszteséget jelent a major depresszió okozta termelékenységcsökkenés. Népbetegségről van szó, világszerte becslések szerint 300 millió, Európában pedig nagyjából 40 millió ember érintett. Magyarországon az egész lakosságra kiterjedő statisztika nem áll rendelkezésre, de reprezentatív hazai mintán történt felmérés szerint a lakosság 7 százaléka, vagyis 700 ezer ember szenved évente a betegségtől. A legújabb Portfolio Longformban szakértők segítségével járjuk körbe, hogyan lehetne csökkenteni a munkavállalók, munkáltatók és az állam számára egyaránt költséges betegséggel kapcsolatos kiadásokat, milyen egészségügyi és társadalmi hatásai vannak a major depressziónak, és hogyan lehet hatékonyan kezelni a tüneteket, megakadályozva a munkából való kiesést vagy akár az öngyilkosságot.

A magyar magánegészségügyi piac valódi mérete (2. rész)

A magyar magánegészségügyi piac valódi mérete (2. rész)

Az egészségügyi szolgáltatók legális, magánpiaci árbevétele 282,5 milliárd forintra becsülhető a 2018-as adatok alapján. A 2012 óta eltelt időszakban a számlázó magánegészségügyi szolgáltatók árbevétele 10%-ot meghaladó éves átlagos ütemben tudott növekedni, miközben a hálapénz és a lakásrendelők visszaszorultak. A magánegészségügyi szolgáltatók piaca tehát jelentősen fehéredett. Ennek a hátterét mutatjuk be cikksorozatunk második részében, azok után, hogy az első részből kiderült: az állam ebben az évtizedben fokozatosan többet kezdett el költeni az egészségügyi szolgáltatások céljára, mint a lakosság a magánegészségügyi kiadások során.

Innen lesz szép javítani - Történelmi mélypont a magyar egészségügyben

Innen lesz szép javítani - Történelmi mélypont a magyar egészségügyben

Két fontos és talán történelmi jelentőségű üzenete is van a parlament által a héten megszavazott radikális orvosi béremelésnek. Egyrészt, hogy a koronavírus-válság okozta rendkívüli helyzetben mindezt a költségvetési hiány elengedésének árán is végre kell hajtani, másrészt elindulhat egy fordulat, az évtizedes mélyponton lévő állami finanszírozás (a GDP arányában) újra növekedhet, változhat az ágazat megítélése, megbecsültsége. 2019-ben ugyanis eljutottunk oda, hogy az egészségügy finanszírozásában a lakosság soha nem látott mértékben finanszírozta az egészségügyet közvetlenül, közel minden harmadik forint már a lakosság pénztárcájából ment. Megmutatjuk, honnan hová kellene most látványosan javítani ahhoz, hogy stratégiai ágazattá váljon az egészségügy.

Először a régióban: szabadon kutathatók az összekötött államigazgatási adatok Magyarországon

Először a régióban: szabadon kutathatók az összekötött államigazgatási adatok Magyarországon

Az államigazgatásban keletkező adatok elemi szintű feldolgozása és tudományos értelmezése elengedhetetlen a modern társadalomtudomány és a jól működő államigazgatás fejlődéséhez. A kérdéskör ritkán, elsősorban olyan kivételes helyzetekben kerül a köztudatba, amilyenek korábban a GDPR okozta átalakulások voltak, vagy jelenleg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó adatok és számítások. Az adatok ismerete és azok tulajdoni rendszere azonban egyre nagyobb hatással van az élet szinte minden területére, ezért általában is érdemes megismerni a minket körülvevő és nyomon követő adatrendszereket.

Figyelmeztet a WHO: nem szabad csökkenteni az egészségügyi kiadásokat

Figyelmeztet a WHO: nem szabad csökkenteni az egészségügyi kiadásokat

Az európai országoknak el kell kerülniük, hogy a gazdasági recesszió felé haladva csökkentsék az egészségügy költségvetését a koronavírus-világjárvány gyengülése idején - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodájának vezetője csütörtökön Stockholmban.

ENSZ főtitkár a koronavírusról:

ENSZ főtitkár a koronavírusról: "A rendes szabályok nem érvényesek többé"

A világ hadban áll a SARS-CoV-2 koronavírussal - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön genfi sajtótájékoztatóján, amelyet videókonferencia útján tartott New Yorkban. Guterres haladéktalan és összehangolt fellépésre sürgette a világ vezetőit a globális járvánnyal szemben.

Előnyhöz juthatna a beteg, ha odafigyel magára

Előnyhöz juthatna a beteg, ha odafigyel magára

Változtatni kell az ellátórendszer szerkezetén és szabályozásán, és a finanszírozási kérdéseket is újra kell gondolni. Ma már nem kapacitás, hanem eredmény alapon kellene finanszírozni a kórházakat - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint az ellátórendszert két irányból is fel lehetne szabadítani és lélegzethez juttatni. Az Uzsoki Kórház főigazgatójával beszélgettünk továbbá a centrumosítás esélyeiről, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseiről, azok hasznosulásáról, a prevencióról és az egészségmegőrzés pozitív ösztönzéséről, valamint a kiegészítő biztosítás szükségességéről.

Huszonkét éve nem volt ilyen mélypont a magyar egészségügyben

Nemrég végigszántotta a hír a médiát, hogy 2017-ben rég nem látott mélypontra esett az egészségügyi kiadások GDP-arányos értéke. Rossz hírem van: senki nem vette észre, hogy az OECD oldalán megjelentek a 2018-as adatok is, és tavaly már csak 6,6%-os volt az egészségügy részesése a bruttó nemzeti össztermékből. Ez 1997 óta a legalacsonyabb érték.

Ha az állam nem költ az egészségünkre, fizetünk magunk, és egyre többet

Ha az állam nem költ az egészségünkre, fizetünk magunk, és egyre többet

Egy főre vetítve és vásárlóerő-paritáson számolva Magyarország 2045 dollárt fordított az egészségügyre (állami- és magánkiadások egyaránt) 2017-ben. Ezzel az uniós tagállamok hátsó harmadában helyezkedik el, azonban a régiós országok között a középmezőnyben vagyunk. Nem mindegy azonban, hogy mi hajtja az egészségügyi kiadások növekedését. Megnéztük.

Mi folyik a magyar egészségügyben? Itt a friss jelentés!

Az egészségtelen életmódból eredő kockázatok továbbra is magasak, az ellátás minősége egyenetlen és a hozzáférés területén érzékelhető az egyenlőtlenség, miközben az egészségügyre fordított kiadások viszonylag alacsonyak. A másik oldalról viszont fontos erőfeszítések történtek a szakemberek itthon tartására, a kivándorlás lassult, kulcsfontosságú programok indultak útnak (e-egészségügy, Egészséges Budapest Program, szűrési programok), a halálozási ráták csökkennek - írja le a hazai egészségügy állapotát az Európai Bizottság legutóbb bemutatott országjelentése.

Életekben mérhető a magyar egészségügy pénzhiánya

Életekben mérhető a magyar egészségügy pénzhiánya

Magyarország képtelen javítani relatív helyzetén a társadalom egészségi állapotát illetően. A magyar népesség egészségi állapota pedig lényegesen rosszabb, mint ami a gazdaság fejlettsége alapján elvárható lenne - állapította meg legutóbbi tanulmányában Orosz Éva és Kollányi Zsófia, az ELTE kutatói. Anyagukban azt is bemutatták, hogy Magyarországon kiugróan magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügyi rendszer működése.

A nap ábrája: keveset költ az állam egészségügyre

A magyar állam a GDP 5,3%-nak megfelelő összeget fordít egészségügyi kiadásokra - olvasható ki a legfrissebb, 2015-ös adatokból, amit az Eurostat pénteken közölt. Ezzel uniós viszonylatban igencsak hátul kullogunk.

Fordulatról beszél az államtitkár: kevesebb orvos megy külföldre?

A jövő évi költségvetési tervezetben 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy szakmai fórumon pénteken Siófokon. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette, az idei és a jövő évi ágazati növekmény a GPD 1,5 százalékát teszi ki.

Van az a pénz, ami elég az egészségügynek?

Bár az állami egészségügyi kiadások 2013 óta folyamatosan nőnek, reálértéken először csak 2015-ben haladták meg a 2008. évi szintet. Uniós és régiós viszonylatban is kevés pénz jut itthon az ágazatnak, pedig a magyar állam relatíve sok pénzt elvon a gazdaságtól. A kormány azonban úgy tűnik szilárdan kitart amellett, hogy amíg a kórházak gazdálkodása nem kerül egyensúlyba, addig lényegében csak tűzoltásra biztosítanak pluszforrásokat.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Elszálltak a bérek, elfogyott a munkaerő, egyetlen út előtt áll Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.